Közösségi közlekedés, közvilágítás, ivóvízellátás, szemétszállítás – kerül, amibe kerül, az alapvető közszolgáltatások nem állhatnak le a Fővárosi Önkormányzatot 2019 óta sújtó büntetőpolitika ellenére sem. A pénzügyi nehézségek közepette is biztosítani kell számos más kiemelt fontosságú feladat, így például az idősek gondozását, a hajléktalan emberek ellátását és a fővárosi kulturális intézményeink, így a színházaink működését is. Ráadásul az elhibázott gazdaságpolitika miatt a szárnyaló infláció és kamatok is emelik a Főváros működtetésének költségeit. A Budapestre kirótt elvonások és a növekvő működési költségek egyidejű kigazdálkodása 2023-ban már nem lehetséges. Vagy a kormányt finanszírozza Budapest vagy a közszolgáltatásait, a kettő együtt már nem megy, dönteni kell.
136 milliárd forint célzott adóemelés – hamis módon a szolidaritásra hivatkozva –, 81 milliárd forint elvonás az iparűzési adóbevételből és 10 milliárd forint szemétszállítási díj visszatartása a kukaholdingon keresztül: 2019 óta összességében 227 milliárd forinttal rövidítette meg a kormány a Fővárosi Önkormányzatot és ezen keresztül a budapestieket csak ezen a három fő intézkedésen keresztül. E három lépés felégette a Főváros pénzügyi tartalékait, miközben viselni kell a közösségi közlekedés működtetésének növekvő költségeit, a munkaerőhiány leküzdése miatt emelkedő bérterheket és a külső válságokhoz (koronavírus, menekülthullám, energia) kapcsolódó kiadásokat. A nehézségeket tovább fokozza az MNB kamatemelései miatt növekvő kamatteher is.
Az alábbiakban azokat a tételeket tekintjük át, amelyek a leginkább növelték a Fővárosi Önkormányzat kiadásait 2019 óta, korábbi írásunkban pedig a bevételek alakulását vettük górcső alá.
Több mint tízszeresére emelkedő adó a szolidaritás címszó alatt
A Fővárosi Önkormányzat gazdálkodását megnehezítő kormányzati intézkedések közül az egyik legjelentősebb és tartalmában is leginkább megkérdőjelezendő az úgynevezett „szolidaritási hozzájárulás” címke alá rejtett adó emelése volt. Ennek az adónak az éves összege 2018 óta több mint tízszeresére emelkedett 2023-ra, évi 5 milliárd forintról 58 milliárd forintra. Ez önmagában összesen 136 milliárd forint többletkiadást jelent 2019 óta.
Ennek az adónemnek a hivatalos neve, a „szolidaritási hozzájárulás” valójában egy kommunikációs megtévesztés, mivel – a kormány által hangoztatott érvvel szemben – szó sincs arról, hogy ez a pénz a kisebb, szegényebb települések működésének megsegítésére kerülne felhasználásra. Ezt az elvonást még 2016-ban vezette be a kormány, amikor az oktatási intézmények elvételét követően elkezdték elvonni azokat a forrásokat is, amelyekkel az önkormányzatok addig az iskoláikat finanszírozták. Ekkor az adóerőképesség szempontjából tehetősebbnek tűnő településekre vetettek ki összesen 26,6 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást, ebből 5 milliárd forintot fizetett a Fővárosi Önkormányzat, ez a keret 19%-a volt. Amennyiben inflációval korrigálnánk ezt az összeget, akkor 2022-ben az összes önkormányzattól összesen 30,3 milliárd forintot szedett volna be az állam. Ezzel szemben a 2022-es költségvetési törvény már 129,8 milliárd forint bevételt tervezett be ezen a jogcímen és ennek 27%-át, 35,6 milliárd forintot a Fővárosi Önkormányzatra terhelt. Innen emelték még magasabbra, 58 milliárd forintra a 2023-ra előirányzott fővárosi elvonást.
Míg 2017-ben az önkormányzatoktól elvont forrás a közoktatási rendszer működésének 11%-át fedezte, addig a 2023. évi költségvetési törvény alapján már 65%-ot! Így miközben a közoktatásra költött források 2017 és 2023 között mindössze 49%-kal nőttek, az önkormányzatok befizetési kötelezettségei 890%-kal(!).
A közösségi közlekedés kieső bevételeinek pótlása
A koronavírus járvány a közösségi közlekedés jegybevételeinek összeomlását okozta. A járatokat a legszigorúbb kijárási tilalom idején is üzemeltetni kellett, amikor akár csak 1–2 utas ült egy-egy járművön. Azonban a szolgáltatást ebben az időszakban is biztosítani kellett például azok részére, akik a kritikus alapellátásokban dolgoztak és munkahelyükre kellett eljutniuk. Az utasforgalom csak nagyon lassan emelkedett egy-egy járványhullám után, de a járatok ekkor sem voltak ritkíthatóak, hiszen továbbra is kerülni kellett a zsúfoltságot.
A járvány miatt 2019-ről 2020-ra közel 40%-kal csökkentek a jegy és bérlet értékesítéséből származó bevételek és még 2022-ben is 16%-kal elmaradt a 2019-estől. A 2019-es 67 milliárd forinttal szemben 2022-ben is még csak 56 milliárd forint folyt be jegyértékesítésből. Eközben rekord szintre emelkedett mind a gázolaj, mind a villamos áram ára, de az infláció minden más költséget is jelentősen megemelt.
Ezért szükségszerűen növelni kellett a budapesti közösségi közlekedés pénzügyi támogatását. A kormány azonban évi 12 milliárd forinton fagyasztotta be a BKK működéséhez való hozzájárulását. Így a Fővárosnak egyedül kell viselnie a költségek folyamatos növekedését: a 2019-es 80 milliárd forintról 2020-ra több mint 50%-kal, 122 milliárd forintra emelte a közösségi közlekedés kompenzációját, és 2023-ben is 116 milliárd forintot fizetett. A 2020-2022-es időszakra összesítve elmondhatjuk, hogy a BKV és a BKK dolgozóinak béremelésén felül körülbelül további 84 milliárd forint többlet támogatás kellett a közösségi közlekedés megszokott színvonalának a fenntartásához: ennyi többletet jelentett a kiesett jegyértékesítések pótlása, az üzemanyag és egyéb energiaköltségek megugrása és a többi költségnövekedés. (A dolgozói béremelések költségét a következő pontban a főváros intézményrendszerének egészére bemutatott béremelés tartalmazza.) 
Béremelés a közszolgáltatások biztonságos ellátásáért
A budapesti munkaerőpiac évek óta egyre súlyosabb munkaerőhiánnyal küzd. Ez erőteljesen sújtja a Főváros intézményeit és cégeit is, egyre nehezebb feladattá válik a legjobb munkatársak megtartása és az üres állások feltöltése számos szakterületen. Ez az egyre nehezebb működési feltételek mellett is szükségessé tette a fővárosi dolgozók bérének növelését 2020-ban. 2021-ben a koronavírus járvány miatt így is be kellett fagyasztani a béreket. A szakszervezetekkel ekkor kötött bérpolitikai megállapodás alapján a 2022–2024-es időszakra a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséhez kötötték az átlagos béremeléseket.
2020-ban nagyságrendileg 10 milliárd forinttal emeltük a teljes bértömeget, ami természetesen innentől beépült, így hatása minden évben érződik. 2021-ben az elmaradt emelés miatt bérpolitikai megállapodást kötöttünk a szakszervezetekkel, amely 2022–2024 közötti években a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséhez köti az átlagos emeléseket.
A 2020–2022 közötti időszakban megvalósított béremelések kumuláltan 47 milliárd forint többlet terhet jelentenek a főváros költségvetésének.
Ez az összeg tartalmazza a BKV és a BKK korábban említett béremeléseit is. Szükség volt erre nem csak azért, hogy méltó megbecsülést biztosítsunk azoknak, akik mindennapos munkájukkal mozgásban tartják a várost, hanem azért is, hogy az egyre fokozódó munkaerőhiányban biztosítani tudjuk a fővárosi közszolgáltatások biztonságos működtetését.
Növekvő kamatteher a hibás gazdaság- és monetáris politika miatt
A fenti nehézségeket tetézi továbbá, hogy a hibás gazdaságpolitika nyomán felgyorsuló infláció valamint a kormány és az MNB közötti együttműködés felborulása nyomán a Magyar Nemzeti Bank évtizedek óta nem látott szintre emelte a jegybanki alapkamatot. Emiatt szinte változatlan hitelállomány mellett közel hétszeresére emelkedett a Főváros által fizetendő kamat: míg 2019. évben 1,8 milliárd forint volt a fizetési kötelezettség, addig 2020–2022 között már összesen 17,7 milliárd forint volt a kamatkiadás, ami nominálisan összesen 12,3 milliárd forint többlet terhet jelent 2019-hez képest. Ezt és a felpörgő infláció miatt egyre emelkedő dologi kiadásokat is finanszírozni kellett a jóval kisebb mértékben növekvő bevételekből.
A fenti terhek mellé párosul még az energiaválság kezelésének terhe, amelyhez a Fővárosi Önkormányzat, bár a legnagyobb energiafelhasználó és valószínűleg a leghatékonyabban takarékoskodó önkormányzat, semmilyen kormányzati segítséget sem kapott. Az energiaválság okozta nehézségeket és a Főváros vezetése által adott válaszokat külön írásban mutatjuk be.