Az „Európa-bajnok” infláció miatt egyre kevesebbet ér az a pénz, amiből Budapest gazdálkodhat, ezt a nehézséget tetézik még a kormányzati elvonások. A GDP-nek már a fél százalékát sem éri el az az összeg, amiből a fővárosi közszolgáltatásokat működtetni és fejleszteni kellene. Eközben a Főváros már a központi költségvetés nettó befizetője lett, azaz az egyre szegényedő önkormányzat finanszírozza az egyre nagyobb adóbevételekből gazdálkodó kormányzat működését.
2019 óta összességében 227 milliárd forinttal terhelte meg a kormány csak az adórendszeren keresztül a Fővárosi Önkormányzatot és ezen keresztül a budapestieket: 136 milliárd forint szolidaritásiadó-emelés, 81 milliárd forint elvonás az iparűzési adóbevételből és 10 milliárd forint szemétszállítási díj visszatartása a kukaholdingon keresztül. Ahogy ezt korábbi írásunkban részletesen is bemutattuk, ez a három kormányzati intézkedés ütötte a legnagyobb lyukat a Főváros költségvetésébe. Ezen felül a várost terhelte még több ezeknél kisebb hatású elvonás, és mindemellett a külső válságok, így a Covid, a menekülthullám és az energiaválság kezelése.
A súlyos elvonások és a koronavírus-válság együttes hatása miatt a Fővárosi Önkormányzat bevételei 2020-ban mind nominálisan, mind reálértékben, azaz a vásárlóerő tekintetében is jelentősen csökkentek. 2021-től ehhez képest némi javulás látható – ha az javulásnak tekinthető, hogy a bevételek ismét megközelítették legalább a két évvel korábbi szintet –, 2022-től pedig számszerűen is emelkedett a költségvetésbe befolyó összeg:
Ez alapján állítják kormányzati szereplők, hogy a Főváros egyre több pénzből gazdálkodhat. Gyorsan belátható azonban, hogy
az első ránézésre emelkedő bevételek a valóságban a szárnyaló infláció miatt egyre kevesebbet érnek
azaz szűkülő keretből kell nemcsak a várost üzemeltetni, fejleszteni és a válságok áldozatait segíteni, hanem még az egyre növekvő kormányzati elvonást, a szolidaritási adót is kifizetni.
Az utolsó „békeév”, amikor az inflációnál gyorsabban emelkedtek a Fővárosi Önkormányzat bevételei 2019 volt: ekkor a 3,4%-os inflációval szemben még 7%-kal nőttek a bevételek. Ekkor még a város szempontjából barátibb környezetben születtek a költségvetést érintő döntések, hiszen 2019 októberéig még Tarlós István vezette a Fővárost. Ezt követően azonban 2020-ban hatalmas visszaesés következik, számszerűen (nominálisan) is jelentősen csökken a Főváros bevétele. Ha 2018-at tekintjük a kiindulási évnek, akkor 2022-re a fogyasztói árak 29%-kal emelkedtek, míg a Főváros bevételei csak 14%-kal. Azaz bár papíron valóban több pénz folyt be a Főváros kasszájába, a valóságban kevesebbet ér az a pénz, amiből a város működtethető. - Ez épp olyan, mint amikor a közértben kétszer annyit emelkednek az árak, mint a fizetésünk.
Fontos észrevenni azt is, hogy bár a Budapestet sújtó kormányzati intézkedések többsége valamilyen válságra hivatkozva került bevezetésre, úgy tűnik, hogy a kormány önmagán nem spórol, csak a Fővárostól – és tegyük hozzá, más ellenzéki vezetésű városoktól - várja azt el. Hiszen ahogy a fenti ábrán is jól látszik, a központi költségvetés bevételeinek emelkedése bőven meghaladta az inflációt, 2018-hoz képest 2022-re 59%-kal emelkedett!
Budapest finanszírozási helyzetének romlását azonban leginkább a bevételeinek GDP arányos alakulása mutatja meg.
Miközben a fővárosban dolgozó emberek és az itt működő cégek termelik meg az ország GDP-jének a közel 40%-át, aközben a Fővárosi Önkormányzat bevételei egyre jobban elmaradnak a GDP növekedésétől. Így 2022-ben már csupán a GDP 0,44%-át kitevő bevételekből tartotta fent a város napi működtetését.
A Főváros saját adóbevételei mellett elvileg érdemi bevételi forrást jelentenének azok az úgynevezett működési célú támogatások is, amelyek jogszabályi előírás alapján, főként a kötelező feladatok ellátására érkeznek az államháztartáson belülről. Ezek azonban e feladatok valós költségeinek csupán egy kisebb részét fedezik: így például a gyermekétkeztetésre költött fővárosi kiadások 30%-a, vagy a közvilágítás üzemeltetési költségének 28%-a érkezik normatív támogatásból. Van ezek között olyan is, amelyet hosszú évek óta nem emel a kormány, így például a budapesti közösségi közlekedéshez hosszú évek óta változatlanul évi 12 milliárd forintot ad, miközben a megszokott szolgáltatási szint fenntartásához a Főváros a 2019-es 80 milliárd forinttal szemben 2022-ben már 116 milliárd forint támogatást adott a közösségi közlekedést üzemeltető BKK-nak.
Az elmúlt évek válságainak enyhítésére persze voltak eseti jellegű kormányzati támogatások az önkormányzati szektorban. Ezekből azonban Budapest – több más ellenzéki vezetésű városhoz hasonlóan – többnyire egy fillért sem kapott, így például egy fillér támogatás sem érkezett még a megemelkedett rezsiköltség finanszírozására. Pedig a budapesti közösségi közlekedést vagy a közvilágítást nemcsak Budapest polgárai, hanem rajtuk kívül is milliók használják.
Így alakult ki az a helyzet, hogy miközben a Főváros egyre több adót fizet be a kormánynak – a szolidaritási adó a 2018-as 5 milliárd forintról 58 milliárd forintra emelkedett –, aközben a város kötelező feladatainak ellátására érkező támogatások nem emelkedtek. Ennek végeredménye mára az, hogy míg Tarlós István főpolgármesterségének utolsó teljes évében még összességében 20 milliárd forinttal segítette a kormány Budapestet, addig az idén már Budapestnek kellene 25 milliárd forinttal támogatnia a központi költségvetést. A fentiek alapján talán nem nehéz belátni, hogy ezt a terhet a Főváros a nominálisan (számszerűen) emelkedő bevételek mellett sem tudja már elviselni.
Ha Budapest nem működik, akkor az egész ország leáll. Ezért a villamosnak mennie kell, a lámpáknak égniük kell az utcákon, a szemét nem állhat hegyekben a házak előtt, és a normális élethez hozzátartoznak a zöldülő parkok vagy a színházak is. Ezért a normális működés pénzügyi hátterét biztosítani kell. Ez nem Budapest magánügye, hanem egész Magyarországé.